Jogszabályi környezet
Az EU tagállamokra érvényes e-hulladék irányelv (WEEE Directive) jelenlegi változata 2012/19/EU megnevezéssel 2012.augusztus 12-én lépett hatályba
Az EU tagállamokra érvényes e-hulladék irányelv (WEEE Directive) jelenlegi változata 2012/19/EU megnevezéssel 2012.augusztus 12-én lépett hatályba. A változások többségét a magyar jogszabály 2018.január 1-től érvényesíti.
Az uniós jogszabály a begyűjtendő hulladékmennyiséget egységesen, az új elektromos készülékek tömegének 65%-ában határozza meg, bázisként a megelőző 3 évben piacra helyezett mennyiség átlagát tekintve. Ugyanakkor néhány tagország, köztük Magyarország ez alól felmentést kapott; számunkra 2021. augusztus 14-ig elegendő a piacra helyezett mennyiség 40-45% -át begyűjteni.
2018. január 1-től a jogszabály az alábbi minimális begyűjtési és hasznosítási arányokat határozza meg:
2018.január 1-től | tárgyévet megelőző évben piacra helyezett új készülékek százalékában | begyűjtött hulladék százalékában | |
Elektromos és elektronikai berendezés kategória | GYŰJTÉS* | ÚJRAFELDOLGOZÁS ÉS ÚJRAHASZNÁLAT | HASZNOSÍTÁS |
| 1. Hőcserélő berendezések >KT151< | 75% | 80% | 85% |
| 2. Képernyők, monitorok és olyan berendezések, amelyek 100 cm2-nél nagyobb felszínű képernyőt tartalmaznak >KT161< | 68% | 70% | 80% |
| 3. Lámpák | 58% | – | |
| 4. Nagygépek (amelyeknek bármely külső mérete meghaladja az 50 cm-t) >KT171< | 48% | 80% | 85% |
| 5. Kisgépek (amelyeknek egyik külső mérete sem haladja meg az 50 cm-t) >KT181< | 23% | 55% | 75% |
| 6. Kisméretű számítástechnikai berendezések és távközlési berendezések (egyik külső méretük sem haladja meg az 50 cm-t) >KT191< | 70% | 55% | 75% |
*A gyűjtési arány teljesítése nem a gyártó feladata, hanem azt „az országos gyűjtési kötelezettség keretében” kell biztosítani.
A veszélyes összetevők gyártás során történő felhasználásáról rendelkező RoHS direktíva rendelkezései szerint 2006. július 1. óta már nem kerülhet európai piacra olyan elektronikai berendezés, mely ólmot, higanyt, kadmiumot és hat vegyértékű krómot tartalmaz, vagy a felhasznált műanyag alkatrészeket PBDE vagy PBB gyulladáskésleltető anyagokkal kezelték.
Kapcsolódó hazai jogszabályok, előírások
- 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet – a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól
- 2023. évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv
- 2022. évre vonatkozó OGyHT
- 374/2012. Korm.rendelet egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról
- 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról
- 197/2014. (VIII.1.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről
- 2011. évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról módosítva a 2017. évi CXXXI. tv. által
- 343/2011.(XII.29.) Kormányrendelet a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról
- 72/2013. (VII.27.)VM rendelet a hulladékok jegyzékéről. (EWC kódok)
- 443/2013. (XI.27.) Korm.rendelet a fémkereskedelmi tevékenységről
Miért érdemes gyűjteni és leadni a feleslegessé vált elektronikai berendezéseket?
Az elkülönítetten gyűjtött elektronikai berendezések nem szennyezik a környezetet. A legtöbb eszköz fémanyaga és a nyomtatott áramköri lapok fémtartalma újrahasznosítható, ezzel hozzájárulunk a rohamosan kimerülő természeti erőforrásokkal való takarékoskodáshoz.
Hulladék Átvétel
Hol veszik át tőlem? Magánember / cég
Veszélyes e-hulladék
Milyen veszélyes anyagokat tartalmazhat az e-hulladék?
Selejtezés
Miért nem szabad háztartási hulladék közé dobni?
Újrahasznosítás
Miért érdemes gyűjteni és leadni a berendezéseket?