e-hulladék kezeléssel kapcsolatos jogszabályok

hírek

Jogszabályi környezet

	Hulladék átvétel
	Veszélyes e-hulladék
	Selejtezés
	Képcső újrahasznosítás
	Kötelezett vagyok-e?
	Újrahasznosítás
	Jogszabályok

A 2004-ben kiadott 264.sz.kormányrendelet tartalma megjelenése óta több módosításon esett át. A jelenleg hatályos kormányrendelet pl. előírásként tartalmazza a képcsöves berendezések minimális begyűjtési arányait a 3. kategóriában (12%) és a 4. kategóriában (15%)

A hazai jogszabály az alábbi begyűjtési és hasznosítási arányokat határozza meg 2010. évtől (a tényleges mennyiségeket az előző évben forgalomba helyezett új termékek tömegének figyelembevételével kell kiszámolni):

2010. évtől	háztartási hulladékra	összes begyűjtött hulladékra
Elektromos és elektronikai berendezés kategória	begyűjtési arány	hasznosítási arány	újrafeldolgozási arány
1. Háztartási nagygépek	39%	80%	75%
2. Háztartási kisgépek	20%	70%	50%
3. Információs (IT) és távközlési berendezések	37%	75%	65%
4. Szórakoztató elektronikai cikkek	35%	75%	65%
5. Világítótestek	5%	70%	50%
5. a) Gázkisüléses elven működő lámpák	30%	80%	80%
6. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok	5%	70%	50%
7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések	5%	70%	50%
8. Orvosi berendezések	nem.értelmezett	-	-
9. Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök	nem.értelmezett	70%	50%
10. Adagoló automaták	nem.értelmezett	80%	75%

És most lássuk, miként fejlődött az elmúlt évek során az elektromos- és elektronikai berendezések hulladékainak kezelésére vonatkozó jogszabályi környezet:

2003. február 13-án érvénybe lépett két EU direktíva: az egyik az elektromos és elektronikus készülékek hulladékainak kezeléséről (2002/96/EC), a másik (2002/95/EC), a berendezésekben található veszélyes összetevőkről rendelkezik. A két jogszabály rendelkezéseinek teljes megvalósítására közel 6 év áll a tagországok rendelkezésére.

Az első határidő 2004. augusztus 13. volt. Eddig az időpontig valamennyi tagországnak át kellett vennie a két törvény rendelkezéseit saját törvénykezésébe.

A magyar jogszabály 2005.augusztus 13-ától biztosítja az EU irányelv rendelkezéseinek hazai alkalmazását. A kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján a gyártók feladata az általuk gyártott elektronikai berendezésekből képződő hulladék begyűjtése és hasznosítása, mely feladatok elvégzését arra szakosodott és engedéllyel rendelkező cégekre bízhatják.

A 264/2004. (IX.23.)Korm. rend.2. sz. melléklete alapján

A következő fontos határidő 2006. december 31. volt. Erre az időpontra a legtöbb EU tagországnak el kellett érnie a háztartásokból begyűjtendő 4 kg/fő/év elektronikai termékhulladék mennyiséget. Ugyanerre az időpontra a gyártók számára is volt kötelezettség: biztosítani kell a kategóriánként változó mértékben (70-80%) előírt hulladék újrahasznosítási rátát. Magyarország - néhány újonnan csatlakozott tagországgal együtt - a fenti feladatok teljesítésére 24 hónap haladékot kapott. (2003/108/EK irányelv módosítás)

A veszélyes összetevők gyártás során történő felhasználásáról rendelkező másik direktíva rendelkezései szerint 2006. július 1. után már nem kerülhet piacra olyan elektronikai berendezés, mely ólmot, higanyt, kadmiumot és hat vegyértékű krómot tartalmaz, vagy a felhasznált műanyag alkatrészeket PBDE vagy PBB gyulladáskésleltető anyagokkal kezelték.

A Magyarország számára legfontosabb további határidő 2008. december 31., amikorra hazánknak is el kell érnie a háztartásokból évente begyűjtendő 40.000 tonna e-hulladék mennyiséget.

Kapcsolódó hazai jogszabályok

2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról
264/2004. (IX.23.) Kormányrendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről
15/2004. (X.8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól (Vhr.)
2011. évi LXXXV. törvény a Termékdíjról

343/2011.(XII.29.) Kormányrendelet a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról

98/2001. (VI.15)Kormány rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről.

16/2001. (VII.18)KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről. (EWC kódok)

2003.február 13.

Ezen a napon lépett érvénybe két EU direktíva: az egyik (WEEE) az elektromos és elektronikus készülékek hulladékainak kezeléséről, a másik (RoHS), a berendezésekben található veszélyes összetevőkről rendelkezik. A két jogszabály rendelkezéseinek teljes megvalósítására közel 6 év áll a tagországok rendelkezésére.

2004. augusztus 13.

Eddig az időpontig valamennyi tagországnak át kell vennie a két törvény rendelkezéseit saját törvénykezésébe.

2005. augusztus 13.

Ettől az időponttól kezdve a lakossági felhasználók térítésmentesen adhatják le a leselejtezett elektromos- és elektronikus eszközöket.

2006. július 1.

A fenti időpont után nem kerülhet piacra olyan elektronikai berendezés, mely ólmot, higanyt, kadmiumot és hat vegyértékű krómot tartalmaz, vagy a felhasznált műanyag alkatrészeket PBDE vagy PBB gyulladáskésleltető anyaggal kezelték.

2006.december 31.

Erre az időpontra a legtöbb EU tagországnak el kell érnie a lakosonként évente begyűjtendő átlagosan 4 kg elektronikai hulladék mennyiséget. Ugyanerre az időpontra a gyártók számára is van kötelezettség: biztosítani kell a kategóriánként változó mértékben előírt hulladék újrahasznosítási rátát.

2008. december 31.

Magyarországnak erre az időpontra kell elérnie az éves szinten 40.000 tonna elektrohulladék begyűjtését.